» 
alemán árabe búlgaro checo chino coreano croata danés eslovaco esloveno español estonio farsi finlandés francés griego hebreo hindù húngaro indonesio inglés islandés italiano japonés letón lituano malgache neerlandés noruego polaco portugués rumano ruso serbio sueco tailandès turco vietnamita
alemán árabe búlgaro checo chino coreano croata danés eslovaco esloveno español estonio farsi finlandés francés griego hebreo hindù húngaro indonesio inglés islandés italiano japonés letón lituano malgache neerlandés noruego polaco portugués rumano ruso serbio sueco tailandès turco vietnamita

definición - ARANY

definición de ARANY (Wikipedia)

   Publicidad ▼

sinónimos - ARANY

arany- (adj.)

aranylakodalom

arány

méret

arány (n.)

ráta

ver también - ARANY

arany (n.)

aranytartalmú

arány

lépcsős

   Publicidad ▼

frases

-1993-as CONCACAF Arany Kupa • 1993-as CONCACAF Arany-kupa • 1996-os CONCACAF Arany Kupa • 1996-os CONCACAF Arany-kupa • 1998-as CONCACAF Arany Kupa • 1998-as CONCACAF Arany-kupa • 2000-es CONCACAF Arany Kupa • 2000-es CONCACAF Arany-kupa • 2002-es CONCACAF Arany Kupa • 2009-es CONCACAF Arany Kupa • 2009-es concacaf arany kupa • 25. Arany Málna-díjkiosztó • 26. Arany Málna-díjkiosztó • 27. Arany Málna-díjkiosztó • 28. Arany Málna-díjkiosztó • 29. Arany Málna-díjkiosztó • 30. Arany Málna-díjkiosztó • A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt • Arany (Hunyad megye) • Arany (egyértelműsítő lap) • Arany (heraldika) • Arany (keresztnév) • Arany Bálint • Arany Dániel • Arany Egyszarvú Patikamúzeum • Arany Horda • Arany Julianna • Arany János • Arany János Múzeum • Arany János Református Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon • Arany János Általános Iskola • Arany János Általános Iskola (Dunaújváros) • Arany János Általános Iskola (Gyöngyös) • Arany Kagyló • Arany Kamera • Arany Katedra Emlékplakett • Arany Katedra emlékplakett • Arany Leopárd • Arany László • Arany Medve • Arany Medve Életműdíj • Arany Málna-díj • Arany Oroszlán • Arany Pálma • Arany Pálma (rövidfilm) • Arany Sas-díj • Arany Tamás • Arany Tarsoly • Arany Vitorla • Arany Zsiráf-díj • Arany a prérin • Arany aratinga • Arany bandikut • Arany csillagoskolibri • Arany fakúszóbéka • Arany korallsügér • Arany kékfarkú • Arany oldalak • Arany oroszlánmajmocska • Arany szövőmadár • Arany sárfehér • Arany tigris • Arany Ászok • Arany Ászok Liga • Arany(III)-klorid • Arany(III)-oxid • Arany-album • Arany-kapu • Arany-triklorid • Arany-tűzlepke • Az Altaj Arany-hegyei • Az arany iránytű • Az arany meg az asszony • Az arany virágcserép • Barnatorkú arany szövőmadár • Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete • Elágazási arány • Kassai arany éremlelet • Magyar Arany Vitézségi Érem • Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt • Szegénységi arány • Tolóerő–tömeg arány

diccionario analógico

 

nemesfém[ClasseHyper.]

factotum (en)[Domaine]

Metal (en)[Domaine]

objetos de valor (es)[Hyper.]

érc-, érces, fémes[Similaire]

factotum (en)[Domaine]

Gold (en)[Domaine]

arany (n.)






factotum (en)[Domaine]

measure (en)[Domaine]

arány (n.)



Wikipedia

Arány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az arány két azonos mértékegységben kifejezett mennyiség közötti viszony, amely alapvetően a mérés útján történő összehasonlításból állapítható meg.

Tartalomjegyzék

A matematikában

Az arányt hányados alakjában fejezzük ki, az így kapott eredmény elnevezése aránymutató. Például: 10 méter / 6 méter = 5/3. Az arány azon tagja, mely a hányadosnál az osztandó helyén szerepel, az előtag, amelyik az osztó helyén áll, az utótag. Aszerint, hogy az aránymutató az egységnél (1/1) nagyobb, vagy kisebb, az arány lehet fogyó, illetőleg növekedő. Ha az aránymutató éppen egyenlő az egységgel, akkor az összehasonlított mennyiségek egymással egyenlők. Összemérhetetlen (latinul incommensurabilis) mennyiségek összehasonlításából olyan arány keletkezik, melynek aránymutatója irracionális szám. Például: ha a négyzet átlóját az oldalával állítjuk arányba. Bármilyen mértékegységűek legyenek is az arány tagjai, az aránymutató mindig mértékegység nélküli szám.

Az arányt latinosan proporciónak is szokták nevezni, de a ratio szónak is van ilyen jelentése (vö. irracionális). Használatos még a „kvóciens” („hányados”) kifejezés is, noha ritkábban.

A művészetben

A művészetben az arány az egyes részek méretének viszonya az egészhez és minden rész méretének viszonya valamennyi rész méretéhez. Az arány minden alkalommal jelentkezik, valahányszor valaminek, ami önmagában teljes egész, különböző formájú részei vannak. Erre jó példa az emberi test, vagy pedig ha több tárgy együttvéve összillő egészet képez, mint például az épületen az oszlopok, pillérek, ívek, gerendák és a szerkezetnek többi része.

A hangok aránya a beszéd és a zene.

Aránya van a testek egyes részeinek megvilágítottságában és szineiben is. Minthogy az emberi alak legmegfelelőbb tárgya a művészeti utánzásnak, azért a művészetben annak arányai a legnagyobb jelentősségűk. Az emberi test arányait a művészet ősidőktől fogva tanulmányozta. Kezdetben ezek a tanulmányok pótolták a művészeti anatómiát. A testalkat arányainak megállapításánál bizonyos hosszuságú és egységül elfogadott vonal szolgált egységül: például a test magasságának ezred része, a középujj, a fej, esetleg az arc hossza. Úgy tartották, hogy a fej hossza nyolcszor véve adja a test egész magasságát. De ez az arány nem volt állandó, mert némelyek a fejet hétszer, mások kilencszer vették. Az ilyen mérések nem voltak egyértelműek, mert nehéz pontosan megállapítani a pontokat, melyekből a mérés kiindul. Továbbá hozzájárul, hogy egyik ember arányai a másikétól eltérnek.

Kétségtelen, hogy az ókori művészet is kereste az eltérések között a középarányt, de azt nem lehet bebizonyítani, hogy valamely középarány átalános szabályául elfogadtak volna. Így az egyiptomi szobrászat és festészet hagyatékaként fönnmaradt sok ezer alak arány tekintetében egymástól erősen eltérő. Azt sem lehet bebizonyítani, hogy a test magasságát és főbb részeit következetesen akár a talpnak, akár a kéz középujjának hosszával mérték volna. A görög művészetben egy középarányt Polykleitos állapított meg és e mintaszobrot kánonnak nevezték, ami arra utal, hogy legalább egy ideig, ha nem is általánosan, de mégis mintaként szolgált. A görögök az arányt szimmetriának (összemérés) nevezték, amiről Plinius állította, hogy nincs latin neve. A szimmetria szónak ma más az értelme.

A proporció (latinul pro portione) szót Cicero alkotta a görög analógia fogalmának megjelölésére. A proporció ma az arány egyik régies elnevezése.

A renaissance-művészet korában is többen behatóan tanulmányozták az emberi test arányait. Leonardo da Vinci a festészetről szóló művének (latin címe Trattato della Pittura) 7-ik fejezetében tárgyalja az emberi test arányait és mozdulatait. Később Luca Paccioli könyvet írt az isteni arányról (latinul Divina Proporzione). Dürrer Albert szintén írt a tárgyról. Valamint ide tartozik Schadow Gottfried könyve is: "Polyclet, oder von den Massen d. Menschen nach dem Geschlechte und Alter stb. Berlin, 1834."

Az építészetben

Henszlmann Imre véleménye szerint az ókoriak, kivált a görögök az emberi test arányainak szabályait az építészetre is alkalmazták. Az eljárást, melyet követtek, geometriai arányozási módnak nevezi a "Théorie des proportions appliquées dans l'architecture. Paris. 1860." című művében. A középkori építészet arányozási módját pedig "A székesfehérvári ásatások eredménye. Pest, 1864" című munkájának egy fejezetében fejti ki.

Az irodalomban

Az arány szerepe a költészetben, kevésbbé világos, pedig itt is nagyfontosságú. Az arány az, amely a dalnak épp úgy megadja a tetszetős méreteket, mint bármely más műnek. Főleg a drámában majdnem ki lehet számítani az egyes fölvonások és jelenetek közti arányt. Elterjedt a hosszú expozíció a gyors és csattanós befejezés mellett. De az ízlés változó: a régen divatos öt felvonást a négy, majd később a három felvonás váltotta föl. Így az arány a jellemeknek egymáshoz viszonyulásában, a párbeszédek méreteiben és sok egyébben is mutatkozik. Az arány figyelmen kivül hagyása sok tehetségnek kárára vált. Néha az arányosságot el lehet túlozni, ilyenkor mesterséges, fagyos, visszatetsző arányosság lesz belőle. A francia ízlés néha túlzó az arányosságban. Az angol ízlés néha túlzó a szabadságban és az aránytalanságban.

Az aranymetszés

Az aranymetszés az arányosságnak a természetben és a művészetben uralkodó törvénye, melyet sok területen alkalmaznak.

Lásd még

Külső hivatkozások

Arany

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

79platinaaranyhigany
Ag

Au

Rg
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
79
Au
Általános
Név, vegyjel, rendszámarany, Au, 79
Elemi sorozatátmenetifémek
Csoport, periódus, mező11, 6, d
Megjelenésfémes sárga
Mesterségesen előállított aranykristályok. A megfelelő mélységélességet húsz különböző fókusztávolságú kép ötvözésével érték el
Atomtömeg196,966569(4) g/mol
Elektronszerkezet[Xe] 4f14 5d10 6s1
Elektronok héjanként2, 8, 18, 32, 18, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)19,300 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on17,31 g/cm³
Olvadáspont1337,33 K
(1064,18 °C, 1947,52 °F)
Forráspont3129 K
(2856 °C, 5173 °F)
Olvadáshő12,55 kJ/mol
Párolgáshő324 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 25,418 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K164618142021228126203078
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezetköbös laponcentrált
Oxidációs állapotok3, 1
(amfoter-oxid)
Elektronegativitás2,54 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 890,1 kJ/mol
2.: 1980 kJ/mol
Atomsugár135 pm
Atomsugár (számított)174 pm
Kovalens sugár144 pm
Van der Waals-sugár166 pm
Egyebek
Mágnességparamágneses
Fajlagos ellenállás(20 °C) 22,14 nΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 318 W/(m·K)
Hőtágulási tényező(25 °C) 14,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(szobahőm.) (hard-drawn)
2030 m/s
Young-modulus78 GPa
Nyírási modulus27 GPa
Bulk modulusz220 GPa
Poisson-arányszám0,44
Mohs-keménység2,5
Vickers-keménység216 MPa
Brinell-keménység2450 HB
CAS-szám7440-57-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Arany izotópjai
Izotópt.e.felezési időB.m.B.e. (MeV)B.t.
195Auszint186,10 napε0,227195Pt
196Auszint6,183 napε1,506196Pt
β-0,686196Hg
197Au100%Au stabil 118 neutronnal
198Auszint2,69517 napβ-1,372198Hg
199Auszint3,169 napβ-0,453199Hg
Hivatkozások

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme. Vegyjele Au.

Tartalomjegyzék

Az arany mint kémiai elem

Aranyrögök

Előfordulása, előállítása

Az arany a természetben elemi állapotban termésarany és ércásványok (pl:arzenopirit) formájában fordul elő. Vegyületei többféle módon előállíthatók. A meddő kőzetekből cianidokkal oldják ki lúgos közegben, ekkor cianid-komplexek képződnek. Ebből cink hozzáadásával kiválik az arany:

\mathrm{4 \ Au + 8 \ NaCN + O_2 + 2 \ H_2O \rightarrow 4 \ Na[Au(CN)_2] +4\ NaOH}\,\!
\mathrm{2 \ Na[Au(CN)_2] + Zn \rightarrow Na_2[Zn(CN)_4] + 2 \ Au}\,\!

Tulajdonságai

Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, ami miatt a nemesfémek királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegyében keletkező nitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja.

\mathrm{Au + HNO_3 + 4 \ HCl\rightarrow H[AuCl_4] + NO + 2 \ H_2O}\,\!

Ugyancsak feloldható folyékony brómmal, klórral, valamint alkáli-cianid olvadékokkal, továbbá higannyal.

Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst), ez 24 karátos. Az ékszerészet, kis kopásállósága miatt, különböző fémekkel készített ötvözeteit használja. Ezüst vagy réz hozzáadásával, 18 (75%arany) és 14 (58,33% arany) karátos ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. Az arany palládiummal vagy egyre inkább az olcsóbb nikklellel készített ötvözete a könnyű fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek kémiai ellenállóképessége drasztikusan lecsökken, savak-lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.

Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm³. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg.

Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérték. 12 uncia = 373,24 g

Az aranyötvözet finomsági fokának kifejezésére szolgáló mértékegység a karát. A tiszta arany 24 karátos.

Aranytartalom karátban és ezrelékben[1]
KarátEzrelékKarátEzrelék
241000,0012500,00
23958,3311458,33
22916,6710416,67
21875,009375,00
20833,338333,33
19791,677291,67
18750,006250,00
17708,335208,33
16666,674166,67
15625,003125,00
14583,33283,33
13541,67141,67

Az arany az emberi kultúrában

Aranyból készült halotti maszk (Kolumbia)

Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz.

Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg.

A világtengerekben rendkívül ritka eloszlásban, oldott állapotban mintegy 1 trillió tonna arany található, ennek kinyerésére alkalmas technológia azonban jelenleg nem létezik.

Fizetőeszköz és ékszeralapanyag

Az arany a pénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták.

A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.

A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.

Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenése után is az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különböző bankokban őrzött aranytartalék volt. Kincsfelhalmozási szerepe a pénzfedezetkénti alkalmazás megszűnése ellenére megmaradt; sok állam devizájának fedezetéül napjainkban is tartalékol aranyat. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.

Kémiai állandósága, valamint hidegen is könnyű alakíthatósága és megjelenése miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére.

Egyéb felhasználási területei

Az aranytartalmú készítményeket bizonyos ízületi betegségek gyógyítására napjainkban is hatékonyan alkalmazzák. A fogorvoslásban nemesfém-jellegéből adódó kis reakcióképessége, nem allergén jellege valamint könnyű alakíthatósága miatt nagy a szerepe.

Az arany nem rendelkezik tápértékkel, azonban a szállodaiparban felhasználják luxus-ételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos és az egészségre sem ártalmas.

Az arany ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok az építkezésben, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramköri gyártásban és félvezetőiparban. Felhasználják az orvosi műszergyártásban is. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más divatkellékek gyártása is jelentős.

Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák arany plakettbe vésve viszik magukkal az emberiséget és a Föld bolygót bemutató sematikus üzenetet.

Az aranyról mondták, írták

„Hallgatni arany” - közmondás.

Hallgatni Arany, beszélni Petőfi - magyar szójáték.

„Ha a férfiak arannyal, ezüsttel, drágakővel hatalmukba kerítik az asszonyokat, sokakat becstelenségre késztetnek, megvesztegetik a bírákat, és számtalan erkölcstelenséget követnek el, nem a fémeket kell okolni, hanem a férfiak lángra gyújtott, gonosz szenvedélyét”.

(Agricola)

„Minden az enyém” – szólt a vas.
„Minden az enyém” – mondta az arany.
„Mindent elveszek” – szólt a vas.
„Mindent megveszek” – mondta az arany.

(Puskin)

E sárga bitang
Hitet köt és old, megáldja az átkost,
Leprást imádtat, tolvajoknak állást
S derékgörnyesztő rangot szerez a
Szenátorok padján…

(Shakespeare: Athéni Timon)

A világ aranytermelése

Óriás aranyrög
A világ aranytermelése[2]
#OrszágTermelés (2007) ezer kgRészesedés a világtermelésből (%)
1.Kína27511,6
2.Dél-afrikai Köztársaság25210,6
3.Ausztrália24610,3
4.Amerikai Egyesült Államok23810,0
5.Peru1707,1
6.Oroszország1576,6
7.Indonézia1185,0
8.Kanada1014,2
9.Üzbegisztán853,6
10.Ghána843,5
11.Pápua Új-Guinea652,7
12.Chile421,8
13.Brazília401,7
14.Mexikó391,6
Többi ország47119,8
Összesen2383100,0

Jegyzetek

  1. Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
  2. http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/gold/mcs-2009-gold.pdf

Lásd még

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Arany témájú médiaállományokat.

Források

  • Orgován László, Nemessfémek ipari alkalmazása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986

 

todas las traducciones de ARANY


Contenido de sensagent

  • definiciones
  • sinónimos
  • antónimos
  • enciclopedia

  • definíció
  • szinonima

   Publicidad ▼

Investigaciones anteriores en el diccionario :

2652 visitantes en línea

computado en 0,125s

   Publicidad ▼

   Publicidad ▼